vagy legalábbis az biztos, hogy akinek van, az sokkal nagyobb eséllyel lesz tartósan boldog, mint akinek nincsen. Vajon miért van ez? És ha már így van, miképp legyen pénzünk?
Olyan világban élünk, amiben a pénz és a hatalom a legfontosabb értékek. Ez azt is jelenti, hogy annál jelentősebb embernek számít valaki, minél többet birtokol ezekből. Ráadásul a pénz és a hatalom egymásba is átalakíthatóak, – pénzből hatalmat, és hatalomból pénzt viszonylag egyszerűen lehet csinálni. Más értékekkel, mint amilyen pl. a hírnév, az igazság, a tudás, a hazaszeretet, a szépség, a hit, a tehetség, a tisztesség, a szakértelem, az egészség, az együttérzés, a család, a bölcsesség, a tolerancia, a szexuális vonzerő, a becsület és a többi olyan érték, amit fontosnak tartunk – ezekkel más a helyzet: sokkal kevésbé és nehezebben konvertálhatók egymásba. Hogy jól van-e az, helyes-e, hogy a pénz és a hatalom az emberek között a legnagyobbra becsült értékek, azt meg lehet kérdezni ugyan, de hogy így van, azt kétségbe vonni igen nehéz. Sőt még az is kérdés, hogy az ismert emberi történelem során egyáltalában volt-e ez valaha is másképp? Úgy tűnik, hogy nem. Ez fölébreszti a gyanút, hogy bizonyára ezután is így lesz. Akárhogy is, aki gazdag, az kényelmesebben, jobban, egészségesebben él, és több életlehetőséggel bír, mint aki nem az. Ez teljesen nyilvánvaló.
Emellett igen sokan vannak persze, akik más értékeket tartanak fontosnak, ám bármit is tartunk értékesnek, azt megszerezni és megtartani összehasonlíthatatlanul könnyebb annak, aki gazdag.
Lássuk, milyen általánosan ismert módokon lehet (a bűnözésen kívül) pénzre szert tenni?
A legáltalánosabban elterjedt dolog, hogy munkával szerezzünk pénzt. Erre a legtöbb embernek lehetősége van, ám jelentős korlát, hogy egy-egy ember ereje és ideje véges, tehát amennyiben pl. alkalmazottként dolgozik valaki, igencsak szűkösek a meggazdagodási lehetőségei. Más a helyzet akkor, ha valakinek valamilyen speciális tehetsége van, és tudására, munkájára nagy szükség mutatkozik – ekkor jobbak az esélyek, ám az erő és idő korlátja itt is fennáll. Ha a munka vállalkozás vagy befektetés, akkor viszont a lehetőségek elvileg végtelenek, itt a korlát csupán az adott piac állandóan változó állapota. Emberi korlát egyébként itt is fennáll: igazán komoly vagyonok csak több generáció azonos irányba mutató, következetes erőfeszítései révén szoktak felhalmozódni akár családok, akár csoportok vagy népek esetében.
Sok pénzre lehet szert tenni még öröklés vagy szerencse (nyeremény) révén is. Az öröklés általában családi ügy: nem csupán vagyont örököl, aki (jogi értelemben) örököl, hanem (pszichológiai értelemben) szokásokat, beidegződéseket, viselkedési sémákat, kapcsolatokat és kultúrát is. Így aztán aki sok pénzt, jelentős vagyont örököl, az legtöbbször „megörökli” azt is, hogy miképp bánjon vele. Aki csupán vagyont örököl azok nélkül a készségek nélkül, amik lehetővé teszik, hogy meg is tartsa vagy gyarapítsa azt, előbb-utóbb nagy eséllyel elveszíti. A nyeremény más eset: itt a vakszerencse dönt, bár tudjuk, hogy vannak olyanok, akik valahogy szerencsésebbek e téren, mint legtöbbünk. Emellett bizonyos mentális technikákkal a nyereményjáték-esélyek is befolyásolhatók.
Mit tehetünk akkor, ha sem vállalkozási kedvünk, sem rengeteg befektetnivaló pénzünk nincsen, jelentős örökség nem vár ránk, ráadásul kiemelkedően szerencsések sem vagyunk? Akkor mit tehetünk annak érdekében, hogy elérjük legalább az anyagi biztonságot?
A legfontosabb és legalapvetőbb dolog, hogy megértsük: ez egy folyamat eredménye lehet csupán, ráadásul egy olyan folyamaté, amely nem a külvilágban, hanem bennünk zajlik. Nem a körülöttünk lévő dolgokat, hanem magunkat kell átalakítanunk. Itt most csak arra van lehetőség, hogy ennek a folyamatnak az állomásait megjelöljük.
- Saját belső korlátainkat fel kell ismerni a pénzhez való viszonyunk területén. Néhány ilyen korlát: a neveltetésünk, az, hogy mit hallottunk gyerekkorunkban a pénzről és a gazdagokról, a gazdagságról – ha negatív ítéleteket, az bizony megnehezíti a dolgunkat. Korlát lehet az értékválasztásunk is: ahhoz, hogy elég pénzünk legyen, ahhoz bizony a legfontosabb dolgok között kell a pénzt számon tartanunk. Korlát sajnos az a környezet, amiben felnőttünk: igen ritka az az ember, aki hosszú távon anyagilag nagyságrendekkel jobb helyzetet ér el élete során, mint amilyen helyzetben azok voltak, akik között felnőtt. Vannak érzelmi korlátok is: pl. az irigység nagy akadálya a meggazdagodásnak. Legfőképpen pedig fel kell tenni magunknak a legfontosabb kérdést: szeretem-e a pénzt? Ugyanis a pénz szereti azt, aki szereti őt.
- A felismert belső korlátokat le kell bontani. A művelet abból áll, hogy a pénzre vonatkozó korlátozó hiedelmeinket, gondolatainkat szabaddá, nyitottá változtatjuk át, és az új gondolatokat besulykoljuk magunknak. Egyszerűnek hangzik, de meglehetősen bonyolult dolog, aminek sok-sok szabálya van, ezért érdemes ezt szakértő segítségével megtanulni.
- Haaz 1. és 2. pontot elvégeztük – ez minimum néhány hónap –, akkor már látjuk, hogy egyre több pénzünk van. Váratlanul megnyílnak új lehetőségek, és olyan, mintha még a szerencse is mellénk szegődött volna. Ekkor megint új készséget kell elsajátítanunk: a több pénzzel való bánás képességét. Más dolog jól beosztani tudni a pénzt, és egészen más dolog folyamatosan gyarapítani tudni. Itt azt kell elérni, hogy napról napra, hónapról hónapra növekedjen a birtokunkban lévő pénz és vagyon mennyisége. Ennek számos technikája van, és ez is olyan, amit a megfelelő szintű szakértőktől érdemes elsajátítani. Ha ezután a növekedés tartós, akkor végre átléptük saját árnyékunkat, és csupán menni kell tovább a gazdagság felé vezető végtelen, ám kellemesen izgalmas úton.